2010. november 23., kedd

utórezgés

  Most sikerült csak lefotózni a vámospércsi művésztelepen készült néhány munkát.( Ezekből most csak kettő lesz látható.) Az újonnan kipróbált tojástempera módszerrel is belefestettem. Nagyon szép selymes felület jött létre, (a tojással való bekenés után) és ezt meg is tudtam tartani, amikor vékonyan átkentem festőszerrel. Mint záróréteggel, ugyanis a tojás vízoldékony marad.

És most jöjjön az a dolog ami rendkívüli inspirációt adott az egyik képhez. A Műv. Ház faliújságján egyik reggel megjelent több vers. (Kézirat, fénymásolva.) Csak az egyiket sikerült megmenteni. A költő, Vigasztaló az alábbiakkal szólította meg a figyelőket:

Elérkezett az a hajnal

Elérkezett az a hajnal,
Melyre már régóta vártam.
Üzenetemnek hallható lett szava.
Feléledtek a szívek,
s megnyíltak a jóságra.

E sok jóságos szív
Minden gonoszt eltipor.
S láncon majd ott sír
A galád főgonosz
És ezer esztendeig kínlódva ordít.

Vigasztaló

És most lássuk a képeket!
Napokig olvasgattam a verset és nem hagyott nyugodni ez a titokzatos falusi költő. Bevallom nyomoztam is utána a helyi kocsmában is, meg máshol is... 


Elérkezett az a hajnal, 2010 (kollázs, akril, tojástempera, 50 x 35 cm)


Ugrás 2010 (Kollázs, akril, tojástempera, 50 x 35 cm)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése