reggel

Apoteózis

  A kis presszóból kilépve a szokatlan éleslátás új élménye megdöbbentette. Eddig a részleteket a mindennapok homálya takarta el,  de most minden friss volt. Az éles körvonalak újszrűsége - magának is kissé kellemetlen volt bevallani- valamilyen maghatódottságot hozott felszínre. Szemben egy hatalmas fekete Lexus csomagtartójába kardvirágokat pakolt egy köpcös, kopasz férfi. Bőrdzsekijének feketéje szokatlanul recsegett a reggeli párábam. A több fordulónyi virág majdnem színültig tölttötte  meg a csomagtartót. Vajon ki lehet az a szerencsés nő, aki ezt a virágözönt megkapja? Mert az, hogy nő az illető, nem volt kétséges. Egy ideig figyelte a jelenetet, csak állt, és a könnyed, harmatos levegő (minha mindent vékony vízfátyol borított volna) részévé lett. Finoman csillogott, azaz nem is, hanem  belülről ragyogott minden. Elindult, és a lépésekkel sem szakadt meg ez az érzés.
Mostmár mindig így lesz?
A hajnali utcán  csak néhány autó gurult, na meg a Lexus, ami lassan húzott el mellette, de  már nem volt sejthető milyen rakományt visz. Az üvegei idegenül feketén csillogtak, mint a frissen olvasztott szurok. Jó volt így, megfigyelőként, tétlen szemlélőként szétnézni. Csak átfolyt rajta a híg reggeli élet.

Öreg baka doboza